Hétfőn, február 17-én folytatódik a Budapesti Corvinus Egyetem ellen indított munkaügyi perem tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Ez lesz az első idei tárgyalás: a januárit az alperesi jogi képviselet kérésére, a bírósághoz intézett közös indítvánnyal februárra halasztottuk. Ezzel értelemszerűen egy hónappal meghosszabbodott az elsőfokú eljárás, de ennyit megért a másik oldal méltányolható személyes indokainak figyelembe vétele.
A legutóbbi, december 11-i tárgyaláson a bíróság három egyetemi vezetőt, Domahidi Ákos korábbi kancellárt, Major Klára intézetvezetőt és Szabó Lajos oktatási rektorhelyettest, korábbi általános rektorhelyettest és megbízott rektort hallgatott meg tanúként. Mindhárman olyan fontos Corvinus-vezetők (voltak), akik döntő szerepet játszottak a 2023. október 24-i azonnali hatályú elbocsátásomban. A felmondólevelemet Major és Szabó írták alá, és azt a Domahidi által vezetett úgynevezett szabálytalansági eljárás lezáró határozata nekem szentelt „kiegészítő megállapításában” foglaltakra alapozták. Ezért van különösen nagy jelentősége hármójuk állításainak.
Domahidi Ákos hosszan beszélt róla a decemberi tárgyaláson, hogy ismételt felszólításai ellenére nem küldtem meg neki a Vyacheslav Arbuzov kollégámmal, az általam indított etikai eljárásokban érintett mikroökonómia kurzus tantárgy-koordinátorával folytatott emailváltást, amit a 2023. szeptember 6-i szabálytalansági eljárási meghallgatásomon felolvastam. Ennek az ad jelentőséget, hogy az egyetemvezetés szerint ez bizonyítja, hogy megtagadtam az együttműködést a kancellár által vezetett eljárással. Arról azonban nem beszélt a kancellár, hogy ugyanebben az időszakban – azaz az emailek szeptember 29-i bekérése és a szabálytalansági eljárás október 6-i lezárása közti egy hétben – számos emailt küldtem neki, amelyekben több, a szeptember 6-i meghallgatásomon felolvasott email is szerepelt. Mivel a meghallgatási jegyzőkönyvet csak október 5-én késődélután – vagyis a szabálytalansági eljárás lezárása előtt egy nappal – kaptam meg, a kancellár által eredetileg előírt október 4-i határidőig eleve nem tudhattam összevetni az általam továbbított emaileket a meghallgatásomon felolvasottakkal. A kancellár által adott második és harmadik, október 6. délután 4 és este 6 órai határidőkig pedig erre nem volt módom, mivel október 6-án négyszer másfél órát tanítottam, reggel 8 és délután 5 óra közt.
Major Klára intézetigazgató tanúvallomásában félreértelmezte az etikai szabálysértés fogalmát, amikor azt állította, hogy nem történt etikai szabálysértés az általam 2023 februárjában elindított három egyetemi etikai eljárás középpontjában álló mikroökonómia kurzus vizsgáztatása során. Az etikai szabálysértés tényét – a többi hallgatótól fizikailag elkülönített, az övéktől eltérő feladatsoron alapuló vizsgáztatást – mind az egyetem állandó Etikai Bizottsága, mind az egyetemfenntartó alapítvány kuratóriuma által létrehozott Eseti Bizottság megállapította, és a másodfokú határozatok egy részét meghozó Szabó Lajos akkori általános rektorhelyettes sem vitatta. Érdemes megismételni, mert emiatt indítottam el annakidején az etikai eljárásokat: Habis Helga dékán a többi hallgatótól elkülönítve, a Közgazdaságtan Intézet titkárságán vizsgáztatta le a sajtóhírek szerint jelentős Mol-részvénycsomaggal rendelkező családból származó hallgatómat, Takáts Előd rektor tudtával, Vass Réka rektorhelyettes és Szántó Richárd dékán jóváhagyásával. Szabó a Habist felmentő másodfokú határozatában nem azt állította, hogy a dékán nem sértett etikai szabályt a megkülönböztető vizsgáztatással, hanem azt, hogy az Etikai Bizottság szabálysértés-értelmezése helytelen volt. Az Etikai Bizottság szerint a megkülönböztetés alapja feltehetően a hallgató családjának különleges vagyoni helyzete volt. Szabó szerint ezt nem lehetett bizonyítani, mivel senki nem látott bele a dékán fejébe. Szabó erre hivatkozva mentette fel Habist, és Szántó esetében is felülbírálta az Etikai Bizottság elsőfokú elmarasztaló határozatát. Ezután a Hernádi Zsolt vezette kuratórium, mint a Takáts Előd ügyében másodfokon eljáró testület, a saját maga által létrehozott Eseti Bizottság elsőfokú ítéletét felülbírálva mentette fel az etikai felelősség alól a rektort. Takáts másfél órával később lemondott a rektori posztról.
Majornak persze jó oka van rá, hogy tagadja az etikai vétség elkövetésének tényét. Az etikai eljárásokban érintett, általam és kollégáim által oktatott mikroökonómia kurzusért a Major által vezetett Közgazdaságtan Intézet volt felelős. Ő volt az, aki az egyetemi szabályokkal ellentétesen egy semmilyen hivatalos felhatalmazással nem rendelkező „tantárgy- koordinátorra” bízta a kurzus oktatását. (A szeptemberi szabálytalansági eljárási meghallgatásomon többek között pont azt kérte rajtam számon Domahidi, hogy miért nem szólaltam fel ezzel a gyakorlattal szemben.) De Major volt az is, aki intézetvezetőként tudomásul vette, hogy az elégedetlen szülők nyomásának engedve – az egyetemi felsővezetés tudtával és támogatásával – Habis külön fogja levizsgáztatni a hallgatót. Ehhez képest az eljárás végén Major osztott ki fegyelmi büntetéseket: szóbeli figyelmeztetésben részesítette a tantárgy-koordinátor Vyacheslav Arbuzovot, engem pedig azonnali hatállyal elbocsátott. Az utóbbit a tanúvallomása szerint az indokolta, hogy elolvasta a kancellárral folytatott levélváltásomat (amire én tettem rá cc-ben, hogy tudja, mi történik az intézetében), és annak hangnemétől összeszorult a gyomra. (A levélváltás során általam írt emailek a honlapomon olvashatók.)
Végül, Szabó Lajos volt megbízott rektor, jelenlegi oktatási rektorhelyettes több szakmailag megalapozatlan, abszurd állítással rukkolt elő a december 11-i tanúvallomásában. Többek között azt állította, hogy annakidején azért emeltem szót nála Martin József Péter korrupciós tematikájú szabadon választható kurzusának 2022 őszi törlése ellen, mert az egyébként egyetemi adjunktusi címmel rendelkező külsős oktató Martin főállásban a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. Szabó szerint Martin személye miatt, úgymond politikai okból vitattam a kurzus félév eleji törlését, ami abszurd állítás. Ha a Corvinuson politikai alapon indítanának vagy nem indítanának kurzusokat (Martin ma is oktatja a tárgyat az egyetemen), az nagyon súlyos kérdéseket vetne fel az egyetem szakmai és politikai integritását illetően, amiért elsősorban az egyetemvezetés felelne.
A valóságban az történt, hogy a korábbi Gazdaság- és Közpolitika Intézet 2022-es megszüntetése után Martin korrupciós tárgyának adminisztrációja a Közgazdaságtan Intézethez került, ahol az egyetemi átalakítás után én is dolgoztam. Major Klára intézetvezető kért meg rá, hogy a régi intézetemből érkező kurzusok egy részével én foglalkozzak adminisztratív szempontból. Ezek közé tartozott Martin tárgya is. A konkrét esetben az történt, hogy a kurzust előbb felvette az elindításához szükséges számú hallgató, majd a tényleges kurzusindulás időpontjára egy részük leadta, és így a hallgatói létszám a minimum-szint alá csökkent. A Szabó által mondottakkal ellentétben nem azt állítottam, hogy az egyetemvezetés negatívan diszkriminálta Martint, hanem azt, hogy rosszak a szabadon választható tárgyak elindításának szabályai. Ezeket a szabályokat nem sokkal korábban vezették be, és az volt a lényegük, hogy a hallgatók a normál oktatási időszak elindulása (azaz az első normáltanrendű óra hetének kezdete) után csak különeljárási díj befizetésével adhattak le kurzust. Amivel megszűnt annak a lehetősége, hogy „ingyen” adjanak le egy szabadon választható tárgyat, ha nem tetszik nekik. A hallgatók abban váltak érdekelté, hogy csak akkor vegyenek fel egy tárgyat, ha biztosak benne, hogy járni akarnak rá. Így korábban stabilan induló szabadon választható kurzusok estek ki az órarendből a természetes hallgatói kockázatkerülés miatt. Azt próbáltam elmagyarázni Szabónak a vitánkban, hogy ennek a rendszernek hibás az alaplogikája, mivel ellentmond a szabadon választhatóság lényegének. Elutasította az érveimet, de később az egyetem mégis visszatért a korábbi rendszerhez, amiben a hallgatók az első hét végéig adhatják le különeljárási díj fizetése nélkül a választható tárgyakat. Szabó a tárgyaláson úgy tett, mintha a 2022-es vitánk idején is ez a rendszer lett volna életben, ami nem igaz. Oktatási rektorhelyettesként – korábbi általános rektorhelyettesként és megbízott rektorként – neki kellene tudnia a legjobban, hogy mikor milyen tárgyindítási szabályok voltak érvényben az egyetemen. Az pedig, hogy egy, az érintett oktató személyétől független vitát politikailag motiváltnak minősít, és ezzel próbálja a hitelességemet aláásni, mindennél jobban jellemzi Szabó szemellenzős, a kritikusban mindig ellenséget látó, az autoritáshoz feltétlenül igazodó és annak érvényesülését mindig kikényszeríteni igyekvő vezetői attitűdjét. (A Budapesti Corvinus Egyetem kurzusindításra vonatkozó, az egyes tanévek közt változó szabályai itt követhetőek nyomon az egyetemi honlapon.)
A február 17-i tárgyaláson két korábbi és két jelenleg is hivatalban lévő egyetemi vezetőt hallgat meg tanúként a bíróság: Benk Szilárd egyetemi docenst, a Közgazdaságtan Intézet intézetvezető-helyettesét, Borbás Zsuzsanna munkajogi vezetőt, Csentericsné Arnold Zsuzsanna korábbi HR-vezetőt és Zsóka Ágnes egyetemi tanárt, korábbi rektorhelyettest, a Domahidi által vezetett szabálytalansági eljárás vizsgálóbizottságának másik tagját. Valamennyiük meghallgatását az egyetem jogi képviselői indítványozták. Érdeklődéssel nézek a tanúvallomásaik elébe.
Budapest, 2025. február 16.
Ádám Zoltán